Antimikrobiális rezisztencia és CRP

Antimikrobiális rezisztencia és CRP

A CRP point of care teszt segít a légúti fertőzések kezelésében és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemben.

Az antimikrobiális rezisztencia globális egészségügyi veszély

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) a mikroorganizmusok - beleértve a baktériumokat, vírusokat, gombákat és parazitákat - azon képességét jelenti, hogy ellenállnak a kezelésnek. A legtöbb esetben az AMR kifejezetten az antibiotikum-rezisztenciára vonatkozik, amely akkor alakul ki, amikor a baktériumok képesek ellenállni az antibiotikumok hatásainak. Az antibiotikumok a legfontosabb gyógyszerek a bakteriális fertőzések kezelésére. Az antibiotikumok túlzott- és helytelen használata ösztönözte az antibiotikum-rezisztens baktériumok kialakulását, melyek jelentős veszélyt jelentenek a közegészségügyre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az antimikrobiális rezisztenciát (AMR) a 10 jelenlegi globális egészségügyi fenyegetés egyikének nyilvánította1.

Megelőző intézkedések nélkül az AMR végül több halálesetet fog okozni, mint a rák

Jelenleg az AMR évente 1,3 millió közvetlen és közel 5 millió közvetett halálesetet okoz2. Ha az antibiotikum-rezisztencia tovább fokozódik és terjed, a becslések szerint 2050-re évente 10 millió ember fog meghalni az antibiotikum-rezisztenciával összefüggő fertőzések miatt, ami több lesz, mint az éves rákos halálozás3. Az antibiotikum-rezisztencia növekedése számos közönséges, kezelhető fertőzést életveszélyes betegséggé változtathat. Ezenkívül az AMR jelentős gazdasági terhet ró mind az egészségügyi rendszerre, mind az egyénekre. Az AMR-fertőzésben szenvedő betegek hosszabb kórházi tartózkodást igényelnek, nagyobb valószínűséggel tapasztalnak súlyos gyógyszer-mellékhatásokat, és az elhúzódó betegségük miatt jövedelemkiesést szenvedhetnek el3.

Az antibiotikumok túlzott használata AMR-t okoz

Az egészségügyi ellátásban felhasznált antibiotikumok mintegy 80-90%-át az alapellátásban írják fel4, ahol a légúti fertőzések a leggyakoribb okai az egészségügyi ellátás felkeresésének5,6. Az antibiotikumok többségét légúti fertőzések kezelésére használják, bár a légúti fertőzések mintegy 90%-át vírusok vagy önkorlátozó fertőzések okozzák6. A vírusos és önkorlátozó fertőzések antibiotikumokkal történő kezelése nem nyújt klinikai hasznot a betegek számára, viszont elősegíti az antibiotikum-rezisztencia kialakulását.

Az AMR kialakulását kiváltó fő tényező a túlzott antibiotikum-használat. Becslések szerint a felírt antibiotikumok 50%-át az alapellátásban szükségtelenül vagy helytelenül írták fel7. Még napjainkban is előfordulhat, hogy az antibiotikum-kezelési döntések csak a beteg tüneteinek vizsgálatán alapulnak, anélkül, hogy a bakteriális fertőzés diagnosztikai megerősítése megtörténne. A gyors, kvantitatív C-reaktív fehérje (CRP) POC (point of care) vizsgálat sikeresen irányíthatja az antibiotikumok felírását és javíthatja a légúti fertőzések kezelését.

A diagnosztikai bizonytalanság és az antibiotikumokkal kapcsolatos tévhitek kulcsfontosságú tényezők, amelyek előidézik az antibiotikumok túlzott használatát

Számos tényező, például a betegségekkel kapcsolatos kulturális elképzelések, a társadalmi-gazdasági tényezők és az antibiotikumokkal kapcsolatos tévhitek is befolyásolják az antibiotikumok felírásának irányelveit a különböző országokban. Az antibiotikumok túlzott felírásának fő oka azonban a gyakorló orvosok diagnosztikai bizonytalansága az egész világon8. A súlyos és az enyhe/önkorlátozó fertőzések megkülönböztetése nehéz lehet, ezért a betegek kockázatának minimalizálása érdekében antibiotikumokat írnak fel. A betegek gyakran kérhetnek antibiotikumokat, bár nincs rájuk szükség. A diagnosztikai bizonytalanság és a betegek igényeinek kombinációja könnyen vezet a túlzott felíráshoz9.

A gyors és kvantitatív CRP POC vizsgálat fontos szerepet játszik az antibiotikumok helyes és fenntartható használatának irányításában

Az egészségügyben az antibiotikum-használat optimalizálása kulcsfontosságú az AMR elleni küzdelemben. Az antibiotikumokat nem kevesebbet kell használni, hanem azon betegeknek kell biztosítani akiknek előnye származik belőle. A gyors és pontos CRP POC-vizsgálat fontos szerepet játszik az antibiotikumok helyes használatának irányításában10.
A CRP POC vizsgálatnak a felírás előtt számos előnye van, amelyek segítik az AMR elleni küzdelmet:

  • A tesztek pontosak, megfizethetőek és kis mintamennyiséggel könnyedén elvégezhetőek
  • A gyors és azonnal rendelkezésre álló eredmények a beteglátogatás során növelik a diagnosztikai bizalmat, és segítik a kezelési döntések meghozatalát azt illetően, hogy szükség van-e antibiotikumra vagy sem
  • Jelentősen csökkenti a szükségtelen antibiotikum-fogyasztást a légúti fertőzésekben anélkül, hogy a beteg egészségét veszélyeztetné11-13
  • A CRP-eredmények eszközként használhatók, amikor a beteggel közlik, hogy miért nincs szükség antibiotikumokra. A hatékony kommunikáció növeli a betegek elégedettségét is14

A CRP POC-tesztekkel történő, felírás előtti vizsgálat támogatja az antimikrobiális sáfárkodást és a fenntartható egészségügyi gyakorlatot.

Referenciák

  1. World Health Organization (WHO). Antimicrobial resistance. Available at https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/antimicrobial-resistance...
  2. Antimicrobial Resistance Collaborators. Global burden of bacterial antimicrobial resistance in 2019: a systematic analysis. Lancet 2022; 399:629-655.
  3. O’Neill J. Review on Antimicrobial Resistance. Antimicrobial Resistance: Tackling a Crisis for the Health and Wealth of Nations, 2016.
  4. Hay AD. Antibiotic prescribing in primary care. BMJ 2019; 364:l780.
  5. Petersen I et al. Antibacterial prescribing in primary care. J Antimicrob Chemother 2007; 60 Suppl 1: i43-47.
  6. Bjerrum L et al. Health Alliance for Prudent Prescribing, Yield and Use of Antimicrobial Drugs in the Treatment of Respiratory Tract Infections (HAPPY AUDIT). BMC Fam Pract 2010; 11:29.
  7. CDC. Antibiotic Use in the United States, 2017: Progress and Opportunities.
  8. Harbarth S, Samore MH. Antimicrobial resistance determinants and future control. Emerg Infect Dis 2005; 11:794-801.
  9. European Commission. Special Eurobarometer 445: Antimicrobial Resistance. European Commission; Brussels, Belgium: 2016
  10. Gentile et al. The role of CRP POC testing in the fight against antibiotic overuse in European primary care: Recommendations from a European Expert Panel. Diagnostics 2023; 13:320.
  11. Aabenhus R et al. Biomarkers as point-of-care tests to guide antibiotics in patients with acute respiratory infections in primary care. Cochrane Database of Systematic Reviews 2014; 11:CD010130.
  12. Tonkin-Crane SKG et al. Clinician-targeted interventions to influence antibiotic prescribing behaviour for acute respiratory infections in primary care: an overview of systematic reviews (Review). Cochrane Database of Systematic Reviews 2017; 7(9):CD012252.
  13. O'Brien K et al. C-reactive protein point-of-care testing (CRP POCT) to guide antibiotic prescribing in primary care settings for acute respiratory tract infections (RTIs). Rapid assessment on other health technologies using the HTA Core Model for Rapid Relative Effectiveness Assessment. EUnetHTA Project ID: OTCA012, 2019.
  14. Strumann C et al. Communication training and the prescribing pattern of antibiotic prescription in primary health care. Plos One 2020; 15(5): e0233345